Beszámoló a Szentivánéji Zenés Romkocsmáról

Beszámoló a Szentivánéji Zenés Romkocsmáról

Minden szervező nevében mondjuk: soha nem fogjuk elfelejteni 2017. június 24-e estéjét. A lelkesedés, a másoknak örömet szerzés szándéka ideális pillanatban találkozott a hivatalos támogatással és az önzetlen segítséggel, és így valami igazán újat és értékeset sikerült létrehoznunk.

Köszönjük minden támogatónknak, hogy lehetővé tették a munkánkat: Sóskút önkormányzatának, az Öreghegyi Kecskefészeknek, az Ábel és Ábel Kft.-nek, Kúzsel Józsefnek és a névtelenségüket megőrizni kívánó támogató magánszemélyeknek.

Köszönjük a fellépő művészeknek – Éles Gábornak és családjának, valamint barátjának, Oláh Zoltánnak, a Sóskúti Ifjúsági Fúvószenekar tagjainak, az Alma Latina együttesnek, végül pedig Honyecz Ferencnek és Sarkadi-Szabó Emesének, a The Garland Band tagjainak – a csodálatos produkciókat, amellyel leírhatatlanul békés, derűs nyári hangulatot varázsoltak a sóskúti aszfaltra.

Végül, de nem utolsósorban pedig köszönjük a vendégeknek a tapsot és a sok pozitív visszajelzést, amely megerősített bennünket abban, hogy érdemes folytatni.

Minden egyéb beszámoló helyett pedig álljon itt egy igazán eredeti költemény, amellyel egyik kedves barátunk örvendeztetett meg bennünket – a vers végén pedig a fotógaléria.

Arabrab
(ami a zöldségekből kimaradt)

Született egy ötlet,
Az asztalok feletti napernyők száma öt lett,
De a szombati ámulás még több lett.

Megindultunk a gondolatokkal, nyomtuk a melót,
És azt hiszem beindítottunk pár Egót.

Vagyunk jópáran, kik most máshogy érezzük magunkat,
Mámorban libegünk, mint mikor Labellóval kenhetjük cserepes ajkunkat.

Az előadásokból nem sokat láttunk,
Hiszen a vendégeknek folyamatosan felszolgáltunk.

A művek jól szóltak,
Az egybegyűltek erre nemet nem mondtak.
A nem az nem, akkor Igen,
Szeptemberben újra legyen.

Alkossunk maradandót, ami mindenkinek jó,
Az legyen előttünk, hogy élni csak úgy jó.

Nem tudom, érthetően írok-e,
De kikívánkozik belőlem.
Mindenkit csókolok,
Hallotok még felőlem.

Ha valaki a vers címében levő talányt megfejti
És részemre eljuttatja,
Azt a mennyekből Lőrincze Lajos csókoltatja.

Hajrá romkocsma,
Hajrá romok!